- Erdőn-mezőn nyitott szemmel, sok virágra lel az ember. Én most őket megöntözöm, Piros tojást megköszönöm.
- Van víz elég, nem kell kölni, Azzal foglak lefröcskölni!
- Odakint az utcán azt mondják a nagyok, hogy ebben a házban hervadnak a csajok. Én is, mint az apám, szeretem a nőket, bejöttem hát ide meglocsolni őket.
- Örömmel és büszkén keltem fel ma reggel, Hogy meglocsoljalak téged sok-sok szeretettel. Sok házat bejártam, sok virágot láttam, De ilyet, mint te vagy, sehol sem találtam.
- Fúj a szél, szánt az eke, Meglocsolhatlak-e?
- Én kis kertész reggel óta kertről kertre járok locsolni a nyiladozó sok-sok szép virágot. Virágot én sokat láttam, a legszebbet itt találtam. El akar hervadni - szabad meglocsolni?
- Zöldül már a vetés, csicsereg a szarka, Én asz` hittem, hogy a hímes tarka. Itt is van szép kisjány, aki hímest adjon, Nézzen a szemembe, tőlem ne szaladjon. Ha megajándékoz pár hímesével, Úgy beszéljen velem, mint szerelmesével.
- Én kis kertészlegény vagyok, Virágokat locsolgatok. Asz` hallottam a faluba, Itt is van egy piros rózsa. Szabad meglocsolni?
- Húsvét másodnapján mi jutott eszembe, Egy üveg rózsavizet vettem a kezembe. Elindultam vele piros tojást szedni, Engedelmet kérek, szabad meglocsolni?
- Itt is van szép kisjány, Nekem hímest adjon, Szemem közé nézzen, Tőlem ne szaladjon. Ha megajándékoz Egy pár hímessel, Úgy beszélek véle, Mint szerelmesemmel. Szívemből kívánok, Egy pár hímest elvárok!