Névnapok:

  • Sándor
  • József
  • Benedek

Húsvéti népszokások:

Anyák napja

Minden évben május első vasárnapján köszöntjük az édesanyákat. Számos országban köszöntik az édesanyákat, de a pontos napja eltérhet. Általában májusra esik. Magyarországon 1928 óta ünnepeljük. Verseket is szokás mondani. Nállunk az a szokás hogy keresünk valami jó verset és az elmondjuk az anyukáknak a családban.

Juhász Gyula: Édesanyám

A Tisza partján él egy özvegyasszony;
Szeméből könnyet egyet se fakasszon
A nyomorúság, a gond és a bánat:
Ó áldd meg Isten, édes jó anyámat!

A Tisza partján él egy özvegyasszony…
Tudom, hogy bút hoz néki minden alkony,
Mert ő a jóság, szenvedés, a bánat:
Holtig siratja édes jó apámat!

Zigány Árpád: Anyuska ágya

Van nekük egy szép ágyunk,
anya alszik benne:
Bárcsak vele alhatnám,
jaj de jó is lenne!
A keblére hajtanám
fáradt kis fejemet,
Míg a szép, édes álom
lezárná szememet.

Locsolkodás

A locsolkodás közép-európai húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.

Vannak rá korai utalások a középkori szláv népszokásokban, és Csehországban már Konrád Waldhauser (1326-1369) írt elsőként a locsolkodásról. Ez a szokás ismert Szlovákok között, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is.

Tojásfestés

A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.

Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín a vért, az életet is jelenti.